Évek s öltők

Az a hely, hol lakok éjjel
S nappal,
Hol felkel a Nap
S ezüstös Hold,
Hol esküszik termést
Földanya,
Ahol örökösen szól a
Muzsika!

Szólj csak hegedűm:
Sírj,
Sikíts,
Soha abba ne hagyd énekelned
Éltem
Végét!
Hisz a boldogság élet,
Az élet
Is boldog,
Mi több visszahajló, egybetört
Görbék
Szerelme!

Ó, csókos Múzsa ezernyi
Éve
Leteríti én rövid, dicső
Éltem,
Hisz fáj a maró, bár szép
Halandóság,
Mosolyogva adom magam vissza
Éternek!

Húzd, hogy eltörpül
Satnya
Görbe
Kígyó!
Dicsőüljön az élet
Tháliája
S Melpomenéje,
Mert szeretem a mulandót,
Ami lassan
Elhal,
Így sorvadjak el mulandóságomban
Kínkeservesen
S szerelmesen!

költötte: Peremena